Digitális vezérlés
Az előző részben eljutottunk odáig, hogy beszereztük az kezdőkészletet, amivel el tudjuk kezdeni a saját pályánk fejlesztését. Mivel analóg szettet vásároltunk, de a célunk a digitális üzem, ezért digitalizálnunk kell első lépésként.
DCC-EX
A DCC-EX a DCC++ nyílt forrású rendszer újabb verziója. A rendszer egy Arduino mikrovezérlőre épül, ami egy teljesen nyílt hardver, így bárki elkészítheti magát a lapkát is, jelenleg is több gyártó kínálatában megtalálható valamilyen Arduino-klón.
A DCC-EX és az Arduino népszerűsége garantálja, hogy a rendszer még sokáig működőképes lesz és nem áll le a fejlesztése.
Vezérlő eszközigény
A DCC-EX oldalán megtalálható egy részletes leírás arról, hogy milyen eszközök beszerzése szükséges ahhoz, hogy meg tudjuk építeni a saját DCC vezérlőnket, amin az EX-CommandStation szoftvert tudjuk majd futtatni. A fenti dokumentum elsősorban az amerikai felhasználókat segíti különféle Amazon áruház linkekkel, 110V-os dug-aljakkal és hasonlók, ezért ész nélkül nem érdemes megvenni mindent, amit ott találunk.
Alább felsorolom, hogy én melyik eszközöket szereztem be:
- Elegoo Mega 2560: Ezen az eszközön fut az EX-CommandStation.
- Arduino Motor Shield Rev3: Az Arduino ezen keresztül tud tápot adni a sínrendszerbe. Mivel egyelőre csak 1 mozdonyom van és az asztal sem túl nagy, ezért a 2A-es teljesítmény nekem bőven elegendő, nem láttam értelmét megvenni a DCC-EX saját motorvezérlőjét.
- 9V DC táp: Ez biztosítja az Elagoo Mega tápellátását, ha nincs USB-vel a számítógéphez csatlakoztatva.
- 12V 5A DC táp: Ezt a motorvezérlőhöz csatlakoztatva látjuk el táppal a síneket. A motorvezérlő alapján elég volna 2A is, illetve megfontolandó olyan tápot venni, amelynek a kimenete állítható 12-16V között (16V fölött már a dekóderek nem biztos, hogy bírják).
- Vezetékek: Vezetékekre szükség lesz, de ebben nem tudok tanácsot adni, mert itt-ott talált szedett-vedett holmikkal dolgoztam egyelőre. Amit vettem vezetéket, arról is kiderült, hogy nem jó, szóval ezen még dolgoznom kell.
A fenti eszközöket meg kell venni, ennél olcsóbb megoldás tudtommal nincs. A 9V-os táp megspórolható, ha számítógépről tápláljuk meg az Aruduino-t, de 1000Ft-ot nyerünk csak vele.
Nem kötelező, de nagyot lendít az élményen, ha egy Wifi shield is kerül a kosárba az Arduino-hoz. Ennek segítségével Android vagy iOS alkalmazásból is vezérelhetjük a vonatainkat. Ennek beállítását egy következő részben fejtem majd ki.
Vezérlő összeszerelés eszközigénye
- Táp csatlakozó: Valószínűleg nem ez a hivatalos magyar neve, de sokat segít, hogy nem kell mindent ki-be kötözgetni, hanem ezekkel a csatlakozókkal tudunk manipulálni. (Nem kötelező)
- Forrasztó páka: Egyelőre a sógorom megcsinálta, nincs tapasztalatom, hogy mit érdemes beszerezni, de a mozdony digitalizáláshoz és a pálya áramellátásának bekötéséhez is kell.
Mozdony alkatrészek
Sajnos amikor a pályát digitalizáljuk, akkor a mozdonyok digitalizálását is el kell végezzük. Ehhez az alábbi eszközöket kell beszerezni:
- Dekóder foglalat: Ha a mozdony nincs digitálisan előkészítve, akkor először a foglalatot kell elhelyezni és beforrasztani, hogy utána ebbe a csatlakozóba lehessen illeszteni a dekódert.
- Dekóder: Ez egy NEM652 típusú, 8 tűs dekóder, de léteznek más foglalatok is (21MTC, PluX22, Next18 stb.)
Az egyes foglalatok nem kompatibilisek egymással, ezért ha van egy digitálisan előkészített mozdonyunk, akkor mindig az előkészített foglalatba való dekódert kell beszerezni.
Továbbá nem árt tudni, hogy léteznek hangdekóderek is, amelyek a mozdony motor, fények vezérlése mellett hangot is tudnak kiadni. Ezek jóval drágábbak (10eFt helyett inkább 30-35eFt-os áron érhetők el), de nyilván nagyobb élmény egy ilyen mozdonnyal játszani. A korábban felsorolt boltokban ezek is elérhetők.